Tercidától-Bonchidáig

"Évekkel ezelőtt Isten egybefűzte a mi életünket a Ritter családéval. Akkor még mit sem sejtve hallgattam a templom padjában az őszinte, szívből jövő bizonyságukat a házasságuk nehezeiről és örömeiről. Bátran beszéltek róla a következő igevers fényében: „De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem.”(2Kor.12,9) Olyan hatással volt ránk a bizonyságtételük, hogy ezt követően megszólítottuk őket a parókia udvarán: meglátogathatunk titeket? – kérdeztem. Így indult a „közös” történetünk. Amikor a személyes élet maga az igazi bizonyság, és általa épül a bizalom.

Az első találkozásunkat követte még sok-sok áldott együttlét, amelyben Isten folyamatosan formált minket, és építette a barátságunkat. Biztos ismeri a kedves olvasó a „Bort iszik, és vizet prédikál” esetet. Az ő életükben így hangozna: „Vizet iszik, és vizet prédikál.” Minden, ami elhangzott abban a templomi bizonyságtételben, valóban élőnek és igaznak bizonyult a személyes életükben. Így folyamatosan bátorított/bátorít minket az ő életük arra, hogy merjünk igei életet élni, hogy cselekvői legyünk az igének, ne csupán hallgatói. Egy személyes megtapasztalásom az alábbi eset: Egy nehézség kapcsán telefont ragadtam, hogy Idától kérjek segítséget, mert az adott ügy nehezebbnek bizonyult, mint amit elbírtam volna, és szükségem volt olyan valakire, aki segít tisztán látni. Tudtam, hozzá fordulhatok, neki fontos az ügyem. A telefonban számomra teljesen váratlan gyorsasággal hangzott el részéről: „Gyere ki hozzánk ma este.” Nagyon meglepődtem, mert erre az azonnali fogadásra nem számítottam. Már ezzel is azt üzente, valóban fontos vagyok neki. Nem sokkal később autóban ülve robogtam a falucska irányába.

Amikor megérkeztem, a család többi tagja tapintatosan félrevonult! „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.” (Jn.15,13) Nagyon megható volt számomra ez az őszinte igei cselekedet. Hogy nem a vacsoraidő volt a fontos, hogy nem a fárasztó napra tekintettek, és még sorolhatnám...Néhány órás beszélgetés következett, amelyben Ida bölcsen először meghallgatott, és utána igei látás szerint tanácsolt, amely által néhány hónapon belül az adott ügy megoldódott. Számomra ez az eset nagyon megrendítő, hogy Isten közelségében mire vagyunk képesek „mi”, halandó emberek. Ugyanakkor nagyon megvizsgál engem a Ritter család cselekvő hite: tudok-e mindenben az ige szerint cselekedni, felvállalom-e a nehézségeket Jézusért, valóban szeretetben járok-e? Ezek a kérdések munkálkodnak bennem, akárhányszor kapcsolatba kerülök Idával és Nándival.

Ne értse félre a kedves olvasó, nem róluk szól eme néhány sor; Mennyei Atyánk kegyelme és szeretete sugárzik át az életükön, amelyre minden embert hív, hogy éljünk az Ő dicsőségére és örömére!"
Tessza, 38 és Csaba, 45 éves

A könyv megvásárolható. Vélemények a könyvről.

Ritter Ida kötete két „könyvből” áll, amelynek az első része, a Nagyobb Ő címet viseli. Tudjuk, mit idéz fel mindenkiben a nagy Ő…, a melléknév középfok jelét elhagyva: az igazit, a neki rendeltet és az egyetlen, az ideális férfi/nő képzetét kelti. A borítón a Nagyobb Ő-t koszorúzza egy dísz. A Nagyobb Ő Isten, a mindennél nagyobb, még a „nagy Ő”-nél is! Már a borító nőies finomságában és a szellemes nyelvi játékos címadásban is megjelenik a két legfontosabb téma: a szerelmi történet és az Isten által való vezetettség. A vezetett élet.

A kötet első része két párhuzamos életutat rejt, egy regény, amelyben feltárul az olvasó előtt Ida és Nándi gyermekkora, ifjúsága, a katolikus ifiben eltöltött időszak, a félve szárba szökkenő szerelem, a közös úton való elindulás félénk bátorsága, a megtérés, a személyes reformáció, a családalapítás örömei, egyszóval egy családtörténet a rendszerváltást követő időkben… Ám a maga nemében mégsem tipikus, ahogy ezt az alcím sejteti: „Katolikus papból lett református lelkipásztor feleségének vallomása”.

De nem a regényesség az elsődleges cél. Nem is a „love story.” Nem is egy szerelmes lány vívódásai… Hanem a bizonyságtétel arról, hogy Nagyobb Ő, azaz Isten mindennél nagyobb: „Bizonyságom az, hogy Isten nagyobb mindennél. Ő nagyobb a múltunknál, a fájdalmainknál, a betegségeinknél, a csalódásainknál, a hiányainknál, a függőségünknél. Ő nagyobb a sebeinknél, a meg nem értettségünknél, a magányunknál, a kilátástalanságunknál, a szégyenünknél. Ő nagyobb a szorongásainknál, a kétségeinknél, a félelmeinknél, az önsajnálatunknál. Ő nagyobb a világnál, Ő nagyobb a halálnál, mert legyőzte azt. Ő mindennél nagyobb!” (Ritter Ida)

Kötetemről egy négyoldalas cikk jelent meg a Bella Girl 2020. szeptemberi számában. Nyomtatott formában olvasható, bővebben: Nagyobb Ő * Értékmozaik - Bella könyvajánló ; A cölibátus az életemre tört.

A kötetről bővebben, a könyv megvásárolható.

Ajánlás - Hét mozaikdarab

"Ritter Ida írása nem sorolható be egyszerűen az ismert irodalmi kategóriákba, sem a keresztyén szerzők leggyakoribb megoldásaihoz nem hasonlítható.
Minden tekintetben egyedi, sajátos úgy, ahogyan mindnyájan egyediek vagyunk Isten teremtményeiként.
Hét mozaikdarab az, amivel szeretném ajánlani minden kedves olvasónak ezt a könyvet. Hét szó az, amivel meg tudom ragadni leginkább, miért szeretem ezt a művet, és miért lesz szerethető más számára is.

MAGÁVAL RAGADÓ
Olyan ez, mint amikor hazaérkezel, megpihensz, elengeded magadat a kedvenc kanapédon, s egy számodra kedves ember leül melléd a fotelbe, ahová mindig ülni szokott. Minden adott hozzá, hogy elkezdődjön, amire igazán vársz: mesél és csak mesél. Elmondja a történeteit, birtokában van mindannak a képességnek, amely a szavakban szükségeltetik ahhoz, hogy jó legyen őt hallgatni. És az ember csak hallgat, és miközben a kanapén van, már lélekben máshol jár. Magával ragadó módon tárul fel az írásban előttünk nagyon sok élethelyzet, az egész életút. Arcok jelennek meg, karakterek formálódnak, szövevényes szálak fonódnak, utak jelennek meg, mintázatok rajzolódnak ki előttünk a történetmesélésben.
Könnyű kapcsolódni hozzá, mert élvezetes hallgatni, érdekes olvasni. Mert érdekes az író, hiteles ember, jó mesélő.

MEGTISZTELŐ
Sok mindenről lehet érdekesen mesélni, de e könyv szerzője magát tárja fel, a saját belső útjaiba enged betekintést. Megmutatja, milyen, amikor gyenge, amikor kiszolgáltatott, amikor örül, amikor sír; megosztja velünk, hogy mi az, ami fáj és hogyan talál megbékélést, hogyan tud megbocsátani, újat kezdeni, tűrni, elhordozni, reménykedni, szeretni… élni. Megtisztelő, amikor valaki ilyen mélyen és őszintén tárja fel magát egy olyan világban, ahol az emberek nagy része másnak akar látszani, mint amilyen valójában.
Igazi farizeusi kor az, amelyben élünk, Ida szavai viszont lerántják e gondolkozásról, hozzáállásról a leplet azzal, hogy megmutatja a szavaival, felvállalt őszinteségével, mi a farizeusi képmutatás ellentéte: mit jelent embernek lenni: gyengének, nem tökéletesnek, valóságosnak, hitelesnek. Különösen megtisztelő a történetek részleteinek megosztásai, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy az olvasó megismerhesse az utat, a belső világot, s közben tudjon kapcsolódni is, és felbátorodjon a valós, hiteles életre.
Számomra különösen értékes, ahogy a vívódásokat, nehézségeket megosztja azok töredékességével, részben megoldhatatlan és feloldhatatlan természetével,ami mégis elfogadható, elhordozható a Krisztusban gyökerező, újjászületett ember számára.

MEGHÖKKENTŐ
Nincs rá jobb szó. Mindenestől az. Látni az emberi sorsot és Isten tervét, munkáját. A megtisztelő őszinteség mellett a meghökkentő kegyelem ragyog fel a sorok közt, a történetekben. A rácsodálkozás arra, hogy a „Nagyobb Ő” nem egy frappáns cím csupán, hanem igazság, valóság. Amikor az ember erre rádöbben, ezt meglátja, ezt megérzi, akkor éli át saját kicsiségét. Isten meghökkentő cselekvése, megrendítő jelenléte nemcsak a nagy, katartikus spirituális élményeken keresztül válik nyilvánvalóvá, hanem életünk kis mozzanataiban, szabadításaiban, a reménytelenség ellenében megjelenő reményben, bizonyosságban. Az az ember képes igazán szabad lenni, aki találkozott ezzel az Istennel. Az Istennel, aki miközben hatalmas, mégis alászállt, és emberré lett. Az ilyen személy szabad arra, hogy kimondjon dolgokat, szabad arra, hogy kérdéseket te-gyen fel, szabad arra, hogy saját jelentőségének és jelentéktelenségének titka-it, mélységeit megélje; szabad arra, hogy rámutasson közösségi megakadásokra, olyan dolgokra, amelyeket szótlanul eltűrünk, hagyunk ahelyett, hogy kilépnénk, változtatnák rajta.

EVANGÉLIUMI
Az evangélium ugyanis változást munkál.Gyökeres, valódi, mindent felforgató változást. Nem kis ráncfelvarrást, apró módosítást, kis helyesbítést. Ida úgy mutatja be az életútját, úgy tesz bizonyságot az élő Krisztusról, hogy nyilván-valóvá válhat mindenki számára: valóban csak Krisztus az, aki képes megmenteni, akinél nincs lehetetlen, aki életet ad ott, ahol halál van, aki utat nyit még-is ott, ahol minden bezárul. A sorok között feltárul előttünk a szerző alázata, mert Krisztust engedi az előtérbe, Neki adja a dicsőséget azzal, hogy Ő az abszolút cselekvő a műben – és a való életben is. S miközben ötleteket ad, fontos irányokat fogalmaz meg, sokszor és sokféleképpen tesz vallást arról, hogy egyedül Krisztus által nyerhető el az üdvösség s az értelmes, kiegyensúlyozott, áldott élet e földön.

REMÉNYTELJES
Aki Krisztust mutatja be, az reményt visz a környezetébe, felmutatja a valódi, elmúlhatatlan reménységet. A változáshoz a megtérésen keresztül vezet az út. Megtaláljuk az őszinteség mellett a bűnbocsánat, a változás lehetőségeit is. A megoldás felé mutat minden szó, amely Krisztusról szól: bűnbánat, megté-rés, megújulás az az út, amelyet bejárhatunk. Az olvasót is elérheti ez a hívás. A reménység ugyanis, amelyet felmutat a szerző, nem egy optimizmus, nem egy szebb jövő megálmodása. Ez a reménység arra vonatkozik, hogy akármi is érjen, akármilyen veszteség, fájdalom ér is el, Isten azt végül mind a javamra fordítja, és végső soron minden az Ő dicsőségét fogja szolgálni. A reménység, amelyet láthatunk, kibontakozó reménység: a megújuláshoz vezető út fájdalmas részein, a szembesülés, a bűnbánat során is ott van Krisztus. És Ő vár az út végén is bennünket. Nem vagyunk egyedül sem útközben, sem a megérkezéskor.

GYAKORLATIAS
Az elméleti módon gondolkodó ember sok örömét fogja lelni e könyvben, akárcsak az, aki inkább gyakorlatiasnak tartja magát. A háttérismeret, az öszszefüggések, az érzelmi oldal feltárása után sokszor kaphatunk gyakorlati ötleteket, útmutatásokat a szerzőtől. Nem bízza csupán ránk, hogy próbáljuk alkalmazni mindazt, amit olvastunk, láttunk, hanem elénk tárja élettapasztalatát, bölcsességét, feltárja eszköztárát is előttünk. Csodálatosan bomlik ki az Értékmozaik szemlélete, gondolatisága egy olyan modellé, amely egyedi, mégis könnyen érthető, megszerethető. Ismerős gondolatokat foglal egy nagyon jó rendszerbe, amely segítségünkre lehet nemcsak az életben való eligazodásra, hanem a dolgok rendszerben való elhelyezésére is. Sok gyakorlati példa, kézzel fogható üzenet, segítség, ötlet az, amiért hálás lehet az olvasó.

KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ
Egy jó könyv közösséget teremt. Összekapcsolja az embereket, akik olvassák, gondolkoznak rajta, átengedik magukon, akár küzdenek, vitatkoznak is vele. Azokat, akik bárhogyan, de kapcsolódni tudnak hozzá, akik megtalálják benne magukat, el tudják helyezni saját életüket a másikhoz kapcsolódóan. Ez a mű láthatatlan közösséget is formál, mindazokat összekapcsolja, akik együtt éreznek, együtt mozdulnak vele. Ahogy a szerző mintha egy fotelben ülne és mesélne nekünk, úgy többen köré ülve mesélhetünk magunk is: „Igen, ez velem is megtörtént… Igen, ez nekem is fájt… Igen, ebben én is megéltem Isten szabadítását…” Ugyanakkor látható közösség is alakulhat belőle fakadóan: emberek kezdhetnek beszélgetni róla, akár összejárni, találkozni és megbeszélni mindazt, kit hogyan érint, ki hogyan tudja alkalmazni a benne foglaltakat. Sokféle élet, sokféle sors, sokféle megtapasztalás Krisztusról, Isten kereséséről, sokféle bizonyság. Mozaikok, amelyek összeállhatnak egy egésszé, egy képpé. Ez Krisztus teste. Ez Isten országa közöttünk. Kívánom, hogy így öltsön testet mindaz, ami a könyvben foglalt, legyen áldássá, valósággá közöttünk, a családjainkban, gyülekezeteinkben, nemzetünk életében!"

Dr. Thoma László
református lelkipásztor

A kötetről bővebben: itt, a könyv megvásárolható: itt.

A nagy érdeklődésre való tekintettel egy újabb könyvbemutatót tartunk. A könyv megjelenése kapcsán sokan keresnek, írnak, hívnak. Sok kérdésre felelve mondom: igen, szívesen elmegyünk előre egyeztetett, meghirdetett időpontban gyülekezetekbe, művelődési házakba könyvbemutatóra, író-olvasó találkozóra. Időpontegyeztetés, kapcsolat

Az első gyülekezetben történő bemutatást a ménteleki református gyülekezetben rendezzük meg könyvvásárlási lehetőséggel és dedikálással egybekötve, amelyre az érdeklődőket nagy szeretettel várjuk.
Időpont: 2020.06.27. szombat 16.00 óra

A létszámra, a fertőzésveszély elkerülésére még mindig nagyon figyelünk, így jelentkezni az alábbi linken mindenképp szükséges.

A könyvről bővebben. A könyv megvásárolható.